2024. március 27-én, mikor már nagyjából lecsengett az Egy nap körüli hype, úgy gondoltam, adok egy esélyt a sorozatnak. Nem tudom megindokolni hogy pontosan mi, de valami taszított az előzetesben, ami miatt nem volt kedvem elkezdeni, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapban rendszeresen ezzel kapcsolatos tartalmak jöttek szembe velem mindenhol.
Cselekményleírás következik abszolút rendhagyó módon. A jövőben nem tervezek részenként jegyzetelni sorozatnézés közben, de itt muszáj volt. Valahogy előre éreztem, hogy a poszt hónapokig csak állni fog a piszkozatok között, így jó, hogy nem veszett el, mert teljesen vissza tudtam idézni, hogy mit is éreztem.
Soha nem éreztem még ilyen dühöt és feszültséget egy fiktív történet során sem, de nem is fogok. Ezt onnan tudom, hogy legközelebb azonnal kikapcsolom vagy félrerakom azt, ami ilyen szinten távol áll tőlem. Ha már láttad a sorozatot, de neked sem tetszett, akkor lehet, hogy értékelni fogod a kirohanásomat.
Ha még nem láttad, de tervezed, akkor nem feltétlen ajánlom a posztot, habár túl nagy spoiler nincs benne, az utolsó öt részről egyáltalán nem írtam. Ha pedig láttad, de szeretted, akkor biztosan nem fogsz egyetérteni velem, ebben az esetben kérlek, írd meg kommentben, hogy téged mi fogott meg benne.
Véleményem az Egy Nap (One Day) című netflixes sorozatról részenként
rész
Magyar szinkronnal néztem, nincs kizárva, hogy ez is szerepet játszik abban, hogy eszméletlenül idegesítőnek találtam az első részt. Nem is maga a rész, hanem a főszereplő, Emma borzasztóan idegesít. Annyira erőltetettnek érzem az egész történetet így az elején, annyira nem valósághű és több szempontból szürreális. Az a buta tekintet, ami folyamatosan kiül az arcára, eszméletlenül idegesít. Egyáltalán nem értem, miért utasította vissza vacsorameghívást. Minimálisan sem éreztem azt, hogy wow, micsoda szerelmi történet venné kezdetét.
2. rész
Habár az első részben is feltűntek, akkor nem érzékeltem, hogy ennyire idegesítene Dex anyja. Ezek után megjelenik a Pöröly Társulat, amiről nem is tudok mit mondani, egyszerűen annyira erőltetett és annyira nem érdekel, hogy hihetetlen. A karakterek kifejezetten idegesítőek.
Azt pedig végképp nem értem, hogy tudtak ennyi színészt találni, akik ilyen szinten idegesítőek. Emmát nagyon nehezen viselem. Átváltottam angolra, gondolván hogy hátha ez gátol meg abban, hogy minimálisan is élvezzem a sorozatot, de Dexter hangja miatt úgy döntöttem, hagyjuk. Teljesen mindegy, jó lesz a magyar.
Mikor kiderült, hogy valami gond lehet Dexter szüleivel, az a szál elkezdett érdekelni. Aztán visszatértünk Emmához, aki totálisan hidegen hagy. Érdekes érzés, mikor valaki ránézésre is idegesít, aztán ahogy megismered, egyre inkább, de már előre tudtad, hogy nem fogod bírni. Ez elég ismerős az igazi életből.
3. rész
Azon gondolkodok, miért nincs egy szereplő sem, aki szimpatikus lenne. Hogy idegesíthet ennyire minden pillanat. A mexikói étterem kifejezetten tetszett, Ian egész normális.
Emma fejét meglátom és elkap az ideg. Ahogy néz Dexre, meg úgy bárki másra, kegyetlen. Ilyen életunt, kiábrándult embert rég nem láttam sorozatokban, épp elég hasonló van a való életben. Nem is értem, a kedves Ian miért hívja el magával.
Így mostanra rájöttem, hogy maga a kép színe is irritál. Egyébként habár eddig azt hittem, hogy én is hajlamos vagyok negatív lenni, NA EHHEZ képest az semmi. Nem tudom, mit érzett, aki ezt a karaktert megalkotta. Borzasztóan viselkedik mindenkivel. Az ilyen önsanyargató, általános közhangulatot megkeserítő ember nem is tudom, hogy érdemelhet ennyi támogatást, türelmet és kedvességet.
Szerintem túl sok jelenethez tesznek háttérzenét, túl kevés a tartalom, az érdemi párbeszéd, a cselekmény. Annyira egyértelmű, hogy Emma többet akarna, a srácnak meg csak jó, hogy ott van valaki, de valójában nem epekedik iránta. De jobb híján jó lesz ő is.
4. rész
Végre izgalmasan kezdődik, főleg, mert Görögország a helyszín. Ennél a résznél nem idegesít annyira Emma arca, mint amúgy. Utálom ezt a klisét, amiben az, hogy egy „barát“ bekeni a másikat naptejjel, annak mindenképpen kínosnak kell lennie.
Eszembe jutott, hogy van az a mondás, hogy „a szépség belülről fakad“. Szerintem ebben rengeteg igazság van - éppen emiatt Emmát nagyon nem látom szépnek.
Az is baromi fura, hogy kettesben utaztak el, miközben Dexnek megint barátnője van. Persze, ezek nem komoly kapcsolatok, de akkor is. Fel nem tudom fogni, Emma miért vág folyamatosan mérges, felháborodott, kiábrándult fejet, ha Dex közeledik felé. Amilyen fejet vág, amikor nézi a fiút fürdés közben.. Embertelen. Egyszerűen lövésem sincs, miért erőltették ezt a színésznőt. Lehet, hogy pont ezért? Mást is ennyire irritál?
ÉS MIKOR azt hittem, hogy nem tudják fokozni azt, hogy mennyire cringe az egész, akkor Emma bevallja, hogy évekig bele volt zúgva Dexbe még mielőtt kavartak. Ez ultra gáz, évekkel később így bevallani, ráadásul úgy, hogy azóta játsza azt a szerepet, hogy „tartsuk a távolságot“, meg „nekem közömbös vagy“, stb. Főleg, hogy Dex tudta, hogy ez így van, és ahogy Emma néz, ahogy azt hiszi, hogy ő mennyire nagy szerepjátékos. Hát, nem vagy az. Aztán az egyetem legnépszerűbb fiúja, aki bárkit megkaphat bevallja, hogy ő is odavolt a kicsit sem szép, kicsit sem kedves, kicsit sem jó kisugárzású főszereplőnkért. Remek.
Majd mindenféle indok nélkül Dex elkezdi ecsetelni, hogy neki amúgy mindenki tetszik, és habár ő nem akar semmi komolyat, de szórakozhatnak együtt. Erre Emma szó szerint majdnem megfojtja a víz alatt, majd kínos lesz minden. Fantasztikus.
5. rész
Dex drogozik, bulizik, majd hazamegy meglátogatni daganatos betegségben szenvedő édesanyját. Fájdalmasan élethűen ábrázolják ezt a területet. Amennyire idegesített a nő az elején, annyira vagyok elképedve attól, hogy milyen fantasztikusan alakítja ezt az eszméletlenül szomorú szerepet. De ez a rész egész egyértelműen megmutatta, hogy nagyon nem nekem való sorozat. Minden megtalálható benne, amit nem bírok.
Dexter anyja nagyon őszintén szembesíti a fiát azzal, hogy nem jó úton jár. Bárcsak több szülő tenné ezt meg így, ilyen egyenes és higgadt módon. Viszont amilyen családi viszonyok uralkodnak és ahogy kommunikált apa és fia egymással, nagyon elszomorító számomra.
Dexter összetörik - rögtön Emmát keresi, ami azt is megmutatja, mennyire magányos. Emma pedig Iannel randizik. Aki pedig akármennyire is kedvesnek és szimpatikusnak tűnt, most már inkább egy bolondnak gondolom. Ennek ellenére volt egy remek megszólalása „Sosem kedveltem Dextert. Úgy láttam, hogy magától értetődőnek vett téged“.
Erre Emma lefagy, meg az egész szituáció nagyon drámai lesz, mikor ezt mindenki tudta és látta az első résztől kezdve. Simán viselkedhetne ő is úgy Iannel, mint ahogy Dexter vele. Érdekes, amint efelé nyit, rögtön mosolygósabb és jobb kisugárzású lesz.
6. rész
Itt már sokkal idősebbnek tűnnek. Meglátjuk Dex alkoholproblémáját, ami eddig is már sínen volt. Emma továbbra is növeli az egóját. Szegény Ian továbbra is a háttérbe szorul, Dex a problémáit pedig még mindigEmmára tolja.
7. rész
Végre valami, amit élvezni tudtam - a regényírás elkezdése. Ettől függetlenül fájt az, hogy Emma borzasztóan kihasználja Iant, nem értem, egyáltalán miért jött össze vele.
8. rész
Kiderül, hogy Emmának viszonya van az iskolaigazgatóval, illetve az is, hogy már nincs együtt Ian-nel. Ha eddig nem irritált volna Emma, most biztosan ezt érezném. Ez a rész csak Emmáról szólt. Nem is tudok mit írni róla.
9. rész
Ebben a részben pedig Dexter első komoly kapcsolatát ismerhetjük meg, ahol ki is mondja barátnőjének, hogy szereti, miután egy borzasztó, egészen szürreális első családi programon vesz részt a lány szülőházában. Kegyetlen volt.
Egy Nap - vélemény
2024. május 24. van, most vettem rá magam lelkileg, hogy befejezzem ezt a posztot. Valószínűleg soha nem volt és nem is lesz még huszadennyire kritikus és kaotikus posztom sem, de ez valahogy kikívánkozott. A 9. rész után jutottam el arra a pontra, hogy habár végignéztem a sorozatot, egyszerűen annyira lefagyasztott, hogy már pár mondatot írni sem volt erőm a részek közben/után.
A hátralévő öt rész vegyesen maradt meg, így utólag annyit mondanék róla, hogy egy hihetetlenül szomorú történet minden szempontból, Emma és Dexter személyiségét, sorsát, karrierjét, életét pedig nem kívánom senkinek.
Mindig hangsúlyozom, hogy én elsősorban a romantikus vígjátékokat szeretem, ha filmet nézek vagy könyvet olvasok, szeretném jól érezni magam közben. Hiszen ez egy szabadidős program, hobbi, kikapcsolódás. Nem azért csöppenek fiktív történetekbe, hogy lehozzanak az életről.
De tudom, hogy sokan kifejezetten szeretik ezt a melankolikus stílust, nevezhetjük drámának, bár szerintem annak is gyenge. Az igazság az, hogy az eredeti filmet nem láttam, így nem tudom ahhoz viszonyítani. Azt olvastam több helyen, hogy az sokkal jobban sikerült. Adnék neki egy esélyt, de mivel maga a történet sem tetszett, ezért szerintem meghagyom másnak a lehetőséget.
Ha nem tetszik egy film/sorozat/könyv...
Ha te máshogy gondolkodsz erről a sorozatról, írd meg, mert kíváncsi vagyok az érme másik oldalára.😊 Ez egy teljesen szubjektív vélemény, talán a lehető legőszintébb írásom, mert dühből jött. Óriási tanulság, megerősítés: HA NEM TETSZIK EGY FILM/SOROZAT/KÖNYV, NYUGODTAN HAGYD ABBA!
Ne kínozd magad olyan történettel és ne pazarold az idődet se arra, ami csak lehangol. Élvezzük a mindennapokat, töltsük meg örömmel a perceket!
Ha szeretnél csatlakozni a Romantikus filmek, sorozatok és könyvek FB-csoportba, várunk szeretettel.
Comments